Szatmár megyére rányomja a bélyegét az, hogy a megye lakosságának több mint fele mezőgazdasággal foglalkozik. Az ipari létesítmények a megye öt városában működnek, de ezek többsége a megyeközpontban, Szatmárnémetiben és a magyar határ közelében fekvő Nagykárolyban található. A gépipar, amely meghatározó volt 1990 előtt enyhén, visszaesett, bár most is meghatározónak számít. Nagy jelentőségű a háztartási gépgyártás, s azon belül is a gáztűzhelyek készítése. A 2000-es évek elején meghatározóvá váltak az itt megtelepedett autóipari alkatrész-gyártó cégek is, amelyek közül a Drexler-Mayer a Mercedes beszállítója a legjelentősebb.
Az ipari létesítmények a megye négy városában működnek, de ezek többsége a megyeközpontban, Szatmárnémetiben és a magyar határ közelében fekvő Nagykárolyban található.
Szatmár megyében jelentős a bányászat is: a megye északi részén az egykori Ugocsában (Nagytarnán) és az Avas nyugati lejtőin (Turc környékén) vas-, cink- és ólomtartalmú kőzeteket bányásznak, sőt kisebb mennyiségben aranyat és ezüstöt is. Az Avas keleti részén fejlett az építőanyag-kitermelés: andezitet, homokkövet és mészkőt bányásznak külszíni fejtéseken. A Szamos völgyében pedig agyagot, homokot és kavicsot termelnek ki. Nagykároly környékén a gázkitermelés is jelentős.
Nagyon fejlett a textilipar és a bútorgyártás, annak ellenére, hogy a megyében a fakitermelés visszaesett. A textilipar is egy jelentős átalakuláson ment át: jelenleg Szatmár megyében a legerősebb az ország északnyugati régióján belül, bár ez is visszaesett az 1990-es szinthez képest. A textilipari termékek nagy része exportra megy, s jelentős a bérmunkarendszerben dolgoztató külföldi befektetők száma ebben az ágazatban. Csökkent a korábban nagy jelentőségű Mondiala szerepe, egyre több bérmunkára termelő kisebb cég jelent meg a piacon. A textilipari termékek 99,1 százalékát exportálják, míg a műanyagipari termékek 88,6 százaléka, a bútorok 85,2 százaléka, a nem fémes ásványi termékek 81,4 százaléka s a bőripari termékek 79,9 százaléka kerül kivitelre.
Jelentősen fejlődött az élelmiszeripar is: a tejfeldolgozó ipar a térségben is meghatározónak számít, s a Nagykárolyban működő étolajgyár is a térség egyik élelmiszer-ipari nagyüzemének számít. Meg kell említeni a megye építőiparát is, hiszen a bejegyzett cégek 6,5 százalékának ezzel kapcsolatos a tevékenységi köre, míg az ipari vállalkozásoké 17,9, a mezőgazdasággal foglalkozóké 4,8, a szolgáltatóipariaké pedig 70,8 százalék.
A külföldi tőke bevonását tekintve Szatmár az ország északnyugat régiójában viszonylag kedvező mutatókkal rendelkezik, bár a magyar határszakaszon található megyék közül a legutolsó helyen áll.
A megye nehezebb megközelíthetőségével, a túlságosan északi fekvéssel magyarázzák azt, hogy a magyar befektetők közül csak kevesen telepedtek le Szatmárban, s viszonylag kevés az apportált tőke. A legnagyobb magyar befektetések a gabonaiparban, műanyaggyártásban, csomagalóanyag-előállításban, építőiparban, szállításban, nagykereskedelemben és építőiparban működnek. A külföldi tőke szempontjából Szatmár vonzóbbnak tűnik, mint szomszédai: Máramaros, vagy Szilágy. A magyar befektető számára fontos ugyan a hasonló nyelvi környezet, de a vállalatalapításkor az illető térség gazdasági potenciálját, megközelíthetőségét is figyelembe veszi. Ezzel magyarázható, hogy több befektetés érkezik a Partium déli részébe, mint a kisebb gazdasági potenciálú Szatmár megyébe. Meghatározó az is, hogy a két nagy teherforgalmi útvonal Biharon és Aradon halad keresztül, sőt itt lesz a 2008-2009-ig megépülő két erdélyi autópálya nyomvonala is. Ez még inkább növelni fogja a különbségeket a térség és a délebbi megyék között. A szatmári és máramarosi térségen segíthet ugyan a 2003 nyarán megnyitott csengersimai teherterminál, amely lehetővé teszi, hogy a teherforgalom ide is közvetlenül tudjon belépni, sőt a 2010-ig valószínűleg megépülő Nyíregyháza-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is.
Magyar érdekeltségű cégek rangsora (2003): 1. Cereale Kft., Szatmárnémeti – élelmiszeripari alapanyagok kereskedelme; 2. Ferro Plast Reciclare Kft., Szatmárnémeti – műanyagipar; 3. Phoenix Unio Kft., Szatmárnémeti – nagykereskedelem; 4. Euro Styrol Kft., Szatmárnémeti – csomagolóanyag-gyártás; 5. FEG Konvektor Kft., Nagykároly – berendezések forgalmazása; 6. Chemical Impex Kft., Szatmárnémeti – nagykereskedelem; 7. Baurex Kft., Szatmárnémeti – közúti áruszállítás; 8. Romag Prod Kft., Szatmárnémeti – építőipar; 9. Cosi Coop Kft., Szatmárnémeti – villamosági szolgáltatások; 10. Pro Coop Rt. Nagykároly – kiskereskedelem.
A megye már jelentős élelmiszeripari vállalkozásokkal rendelkezik, s az élelmiszerfeldolgozás szerepe a jövőben tovább erősödhet. Eddig a malom- és tejipar, illetve az étolajgyártás volt jelentősebb, míg a jövőben a korábban fejlettnek mondható húsfeldolgozó ágazat is magához térhet. Egyre több az arra mutató jel, hogy Szatmárban több multinacionális cég beszállítója, például autóalkatrész-gyártó üzem, vagy számítógép-alkatrészgyártó telepedne le a Szatmár-Nagykároly vonalon, a határ mentén. Ezek viszonylag hosszabb tartózkodásra fognak itt berendezkedni, míg a bérmunkában dolgoztató könnyűipari cégek valószínűleg Románia uniós csatlakozása közeledtével keletebbre, a szovjet utódállamokba helyezik át tevékenységük súlypontját.
A térségben a jövedelmek kisebbek az országos átlagnál. Ezt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nagy arányával magyarázzák. Szatmárban a lakosság 52 százaléka él gazdálkodásból., ami 23-25 százalékkal nagyobb az országos átlagnál. Általános jelenség volt, hogy a bányászat visszafejlődött, de a feldolgozóipar által foglalkoztatott személyek száma is -6 százalékkal csökkent. A térség munkaerőpotenciálját tekintve Szatmárban feltűnően nagy a szakképzetlen munkaerő aránya és a kevés felsőfokú végzettségű szakember. A munkanélküliség nem nagy a térségben, s az iskola padjaiból kikerülők is viszonylag könnyen kapnak munkát, vagy legalábbis könnyebben, mint az ország más területein.
A mezőgazdaság jelentőségét a megyében jelzi az, hogy a lakosság 52 százaléka ebben az ágazatban keresi megélhetését, s a gazdálkodással foglalkozók aránya a megyében 25 százalékkal meghaladja az országos átlagot. A megye nyugati részén, illetve a Szamos völgyében a növénytermesztés meghatározó, míg az Avas környékén, a hegyvidéken a gyümölcstermesztés és állattenyésztés. A síkvidéken elsősorban gabonaféléket termesztenek (búzát és kukoricát), de a napraforgó, burgonya és cukorrépa is meghatározó terméknek számít. A gyümölcstermesztés keretében a legjelentősebb termény az eper: Szatmár megye adja Románia epertermelésének mintegy 60 százalékát. A legnagyobb eperföldek az Avas nyugati lejtőin találhatóak, Turc község közelében. Jelentősen visszaesett ellenben az állattenyésztés: a szarvasmarha-állomány az 1990-es években 50, a juhállomány pedig majdnem 80 százalékkal csökkent. Egyedül a sertések száma esett vissza kisebb mértékben, ugyanakkor a korábban virágzó helyi húsfeldolgozó ipar is szinte teljesen eltűnt.
A tejfeldolgozás főleg a 2000-es évek elején indult fejlődésnek, amikor a holland Friesland megszilárdította piaci pozícióit a térségben, s ezzel párhuzamosan újra kétezer tonna fölé nőtt az évente előállított sajtfélék mennyisége is.(privátprofit.ro)
